Barangolás a Skót-felföldön

Skócia nemcsak a klánok, a kockás tartan szoknya, a whisky, a Rettenthetetlen és a boglyas vörös bundájú tehenek otthona, hanem a nagy hegyek, loch-ok (tavak), fensíkok és barátságos helyieké is. Teljesen más arcát mutatta mindkét utam során októberben és júniusban. Mindkettő gyönyörű.

Ősszel csapadékosabb, a hajnali pára Edinburgh felett és az eső áztatta felvidék különös hangulatot áraszt. Júniusban minden ragyogó zöld, a helyiek minden idejüket a parkokban és a fensíkokon töltik.

Az útvonalunk:

Edinburgh- Loh Lomond- Ben Nevis- Glencoe- Fort William- Glenfinnan- Inverness- Perth- Edinburgh

Edinburgh

Az első dolog ami beugrik a szépsége. A szűk macskaköves utcák, szeles sikátorok, a gótikus ódon épületek, a szikla tetején álló várkastély és a moder épületek: izgalmas egyvelege az ősinek és a modernek.

A skót főváros elrendezése különlegesen szép, a vulkanikus eredetű, meredek kőszirt tetejére emelték a várat, ahonnan a főutca végig a lankás hegygerincen halad lefelé.

The Royal Mile a város ütőere

Bobby szobra

A leghíresebb skye terrier a világon az a Bobby névre hallgató kutya, akinek John Gray nevezetű gazdája 1858. február 15-én tuberkulózisban hunyt el. A terrier is ott volt a temetésén, sőt nem tudván elszakadni a gazdájától, minden percét annak sírjánál töltötte.

Az egyházi kertész egy házikót barkácsolt a kutyának, amely Bobby otthona lett a következő 14 évben. Az Edinburgh-i polgárok viselték a kutya gondját, a hűséges eb végül a sír mellett pusztult el, a temető sarkában temették el, később egy szökőkutat emeltek Bobby szobrával. És a szemben álló pub is a nevét viseli.

Edinburgh kastély

Míg a vár bejáratát skót szoknyás kapuőr vigyázza, a bejárati torony jobb oldali boltozatában Sir William Wallace szobra magasodik.

Európa egyik legfenségesebb erődje. A bézs színű kőépület kitűnik a Várszikla komor, fekete vulkanikus kőzetéből, amelynek egyik oldalán végtelen szakadék tátong. A 9. század óta jelentős várba már belépéskor is rengeteg érdekességet kínál, ahogy a meredek ösvényeken és lépcsőkön a hatalmas hallokba, királyi palotákba és a háborús múzeumba térünk be. A Skót Koronaékszereket is itt vannak, melyek a 16. századból származnak.

Kilátás a várból:

Princess Street Gardens:

A város két nagyobb városrészből áll: a hangulatos, macskaköves utcákkal, szűk sikátorokkal teli történelmi óváros, valamint a jelentős György-kori építészettel büszkélkedő új-város. A kettőt a Princess Street Gardens választja el, egy hatalmas, burjánzó bokrokkal és virágágyásokkal teli csendes park.

Úton a Skót- felföldre

Glencoe

Edinburghban autót béreltünk. Az út egészen Skócia egyik legészakibb városáig Invernessig tart, ahol delfinlesre mentünk. Európában itt él a legészakibb kolónia. Aznap sajnos nem jöttek. Legalább lesz miért visszatérni.

A Skót- felföldön haladtunk keresztül, ami Európa egyik utolsó érintetlen vadregényes tája. Glencoe sokak szerint Skócia és talán a világ egyik legszebb vidéke. A Felföld dél-nyugati részén fekvő 16 km hosszú völgy szinte függőleges 1000 m körüli sziklafalak között vezet. Bármerre fordul az utazó, patakok, vízfolyások keresztezik az utat, a hegyek csúcsa szinte mindig felhőbe burkolózik.

Nyáron júniusban ragyogó zöld minden. Az ilyen kis fehérre meszelt házikók és a kis farmok nagyon jellemzőek erre a vidékre. A hegyoldalról vízesések és patakok folynak alá.

Kemény és zord az élet Európának ezen a részén, de a táj és a hozzá fűződő mély kapcsolat mindenért kárpótolja az itt élőket.

Összetartó, erős nép él itt, akik végtelen harmonikus kapcsolatban élnek a természettel.

Ez a fotó teljesen véletlenül készült, az autóból fotóztam egy gyors exponálás után sikerült elkapni a házat és a harsogó zöld színeket.

Ősszel októberben már ilyen. A táj nyersebb és zordabb, de ugyanolyan fenséges.

Glencoe Skócia történelmének egyik legszomorúbb fejezetében is helyet kapott. 1692. február 13-án a skót McDonald-klán tagjait itt mészároltak le saját otthonaikban, mert nem fogadtak hűséget az angol királynak, III. Vilmosnak. A gyilkosság előtt Robert Cambell kapitány és 130 zsoldosa tíz napon át vendégeskedett a mit sem sejtő házigazdáknál. Majd egy hideg hajnalon - lábbal tiporva a hagyományos felföldi vendégszeretet törvényeit - válogatás nélkül halomra öldöstek mindenkit: nőket, gyerekeket, öregeket és ágyban fekvő betegeket. A völgy fölött a Three Sisters pompás sziklaalakzata őrködik. A néphit szerint sírva nézték végig a klán pusztulását.

Nehéz, meredek, de csodaszép út vezet a „nővérek” között a csúcsig, egy sebes sodrású patakmederben.

Pici farm ház Glencoe vidéken. Felkapaszkodtunk az egyik szikla csúcsra. Egy lélekkel nem találkozom már hosszú ideje. Nem tudom meddig ülhettem ott gyönyörködve a táj zöldjében és a meredek sziklafalakban. Egy fiatal sas repülni tanította a fiókáját. Hangosan hívta, közben a szél fütyült a fülemben és borzolta a hajam. Hosszú ideig tartott még a csoda, mintha nem is e világon lennék. Életem meghatározó élménye volt ott fent a szikla tetején ülve, távol a világtól.

Glenfinnan emlékmű

Loch Shiel tó lábánál "Bonnie Prince Charlie" szobra őrködik a tó felett. Fantasztikus egy hely. Az ember itt is órákat képes eltölteni csak feküdni a fűben és bámulni az elvonuló felhőket és a tavat.

Glenfinnan viadukt

Több mint egy órát vártunk a domboldalon míg sikerült elcsípni a gőzöst. Fort William városból indul és a tavak mentén, hegyeken át tart egészen északra Mallai öbölig.

A viadukt mögötti hegyet megmászva ez a látvány fogad....

Glenfinnan templom a tó mellett. A katolikus kis templom Skócia egyik legszebbje, a tóparton áll csodálatos kilátással a környező hegyekre.

Loch Ness

Skóciában számtalan apróbb-nagyobb tó (loch) van. A Skót-felföld területén elszórtan fekvő tavak közül a leghíresebb „loch” a Loch Ness. Hírnevét az ír hittérítőnek, Szent Columba szerzetesnek köszönheti, aki először tett említést a hatalmas Loch Ness-i szörnyről – jóllehet az elmúlt több évtized során már számtalanszor feltárták a tó legrejtettebb mélységeit, azonban Nessie-nek mindmáig nem akadtak a nyomára.

A gleccsertó és a partján magasodó, romjaiban is impozáns Urquhart vára fantasztikus látvánnyal fogad.

Ősszel Urquhart vára komorabb és titokzatosabb. A szemközti hegyek aranyszínbe burkolóznak, a levegőt megtölti a tó és az őszi erdő illata.

Hajóra szálltunk, hogy a vízről gyönyörködhessünk a tóban és a környező meredek erdős hegyoldalakban.

A víz színe lehetetlenül fekete vagy inkább sötét kávé színű, és nagyon hideg még a legmelegebb nyári napokon is.

Skóciában rengeteg hosszú szőrű (Highland Cow - Aberdeen Angus) felföldi tehén él. Ez a hajas baba komótosan reggelizett amikor átmásztam a kerítésen, hogy közelebbről megnézzem. Az apja egy fa alatt várakozott és miután egyre fenyegetőbben méregetett jobbnak láttam odébb állni. 😊

Az őszi frizurát már megviseli a csapadékos és nyirkos időjárás. 😊

Skóciát látni kell télen és tavasszal is. Alig város, hogy visszajöhessek.